Tavai:

Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9890 km²).

A Kelet-európai-síkság északi táján, a Nyugat-szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói:

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziút vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, aKubány és a Tyerek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

• Jenyiszej – 5940 km, a legtöbb vizet szállító folyó;
• Ob – 3680 km, az Irtissel – 5642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere;
• Léna – 4400 km;
• továbbá a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora és a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

• Volga – 3530 km, Európa leghosszabb folyója, mellékfolyói az Oka és a Káma.

A Fekete-tenger irányába haladnak:

• a Dnyeper (2285 km), a Don (1970 km)

A Csendes-óceánba ömlik:

• Amur – Silka – Onon vízrendszer – 4400 km

Csatornái:

Mesterséges csatornarendszere, víziút-hálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:

• Fekete-tenger–Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
• Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
• Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
• Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.